Park

-Valahogy, úgy.
*Már majdnem lebuktam.*
-Nos értem, de én legalább az egyiket lefoghatnám, amelyik ilyen agresszív.
-Valamint Mi a baj azzal, hogy vizes leszel.
*Miért nem gondolkodok.*

-Hogy a...-kiáltottam fel
*Én és az a nagy szám.*
Kimásztam nagy nehezen és odafordultam Shinhez őrült vigyorral az arcomon.
-Most te jössz.-oda futottam, felkaptam Mementot a fejemre tettem és felkaptam Shint
-No, hajrá.-fogtam Shint és bevágtam a tóba.
-Nesze.-mondtam magamban és levettem a kabátomat, számítva arra, hogy visszahúz
-Memento, ha megmozdulok, ugorj a kabátomra.
-Rendben.

*Ezt megbánod.*
Elkezdtem csontvázakat idézni, de végül s meggondoltam magam. Végül fogtam magam és rá küldtem pár nagyobb hullámot.
-Remélem elég volt.
Kimásztam és odamentem Memetohoz.
-Jól vagy?-kérdezte Memento
-Szerinted? Csurom víz vagyok.
-De azért jó volt? Azt én is látom, hogy tetszik neked.
-Ööö...Nos igen, azért jó volt és igen.-mondtam Mementonak és felvettem a kabátom és Memetot beraktam a kabátzsebembe
-No, mikor mászol ki.-kiáltottam Shinnek

-Van valami dolgod?
-Csak azért kérdem, mert nekem semmi és ha gondolod elkísérhetlek.
Elkezdtem észrevenni, hogy az egyik puma erősen bökdös.
-Mi a? Shin neki most mi baj?-és mutattam a pumára

Én néztem csodálkozva a válasz hallatán.
-Tessék?
Nem volt idő a válaszra, mindkét puma meglökött és véletlenül megcsókoltam Shint. Gyorsan elhúzódtam.
-Ööö...Bocsánat. Kicsit meglöktek a pumák.
*Azért nem volt rossz.*
-Nos, most mi legyen?

-Remek, igazam volt, pedig csak tippeltem.
*No, egy mázlista madár.*- gondoltam és azt vettem észre, hogy Shin lehúz és megcsókol
-Hu..Most ezt fogjuk csinálni?
*Most elégé tüzes lett a hangulat.*
-Hajrá, hajrá.

-Semmi gond. Igazán semmi.
*No, mégsem lesz ebből semmi.*
-Jó, vagy.
*Mondjuk, legalább érzem,hogy szeret valaki.*
-Shin, ha jól emlékszem, az apádhoz jöttél. Akkor induljuk?

//Legyen.//

-Döntsd el te. Nekem mindegy.
-Ha nagyon akarsz, még maradhatunk.
*Vajon fél az apjától? Ki tudja?*
-Figyelj én nem akarok erőltetni semmit.
A pumák Shinhez mentek, mint ha mondani akarnának valamit.

-Rendben.
*No, még maradunk. De hát, vajon mit akar csinálni?*
-Nos, mit akarsz csinálni?
-Mit csinálunk?
-Nyugi, majd meglátod.

-Wow.-mondtam csodálkozva és visszacsókoltam
*Most szó szerint ledöntelek a lábadról.*
Fogtam és leterítettem, vele együtt magamat is.
-Nos, elégé forró a hangulat.
Majd újra megcsókoltam.
-Na, csak lesz ebből valami.

*Az az éjszaka amikor mindennek vége lett. Vajon igazat mond?*
-Ki vagy és honnan tudsz arról az éjszakáról?
-Ki ez? Félek.
-Memento ezt ne nézd.
Memento visszabújt a zsebembe.
-Tudtok segíteni fejlődni? Valamint megtudni, mi történt akkor?

-Ismerős? Mondj el mindent. Akkor tudod, hogy velem vannak a csontvázak. Az idézés érdekében. Honnan ismertek és miért támadtak akkor az élőholtak?-zúdítottam rá a kérdéseket
-Valamint mi ez a klán? Amúgy is honnan veszed, hogy jó ember vagyok?

-Még, hogy elég rám nézni. Eddig csak rosszat mondtak rólam.
-Mik a feltételek?
*Csak valami végezhető legyen.*