Név: Surá Drákon

Kor: 25

Nem: férfi

Faj: Drakojan

Születési hely: Dragonia

Tartózkodási hely: Dragonia

Felszerelés: Dragon Lord Sword, Bow of Fire, Shuriken, egy lándzsa, egy pajzs és egy vörös páncélzat amin egy fekete köpeny van

Kinézet: Fekete hajam van, a szemem vörös és fekete keveréke, 197 cm magas vagyok, a bal kezemen egy fekete sárkány tetoválás van.

Jellem: Szeretek harcolni, de nem szeretem ha ezért a barátaim fizetnek. Mogorva szűk szavú vagyok ezért elég kevés barátom van. Általában nyugtot természetű vagyok és elég nehéz ki hozni a sodromból, de ha sikerül akkor jobb ha menekülsz. Ha valakit látok hogy bajban van akkor segítek függően attól ki az illető. Bármit megteszek hogy e bátyám nyomára akadjak.

Állatok: Drék, egy neonsárkány.

Múlt: Dragoniában születtem, a szüleim és a bátyám is Drakojanok katonák voltak. Miután 5 éves lettem a szüleimmel megromlott a kapcsolatom, és a bátyám volt mindig a békítő és ő tartotta egyben a családot. A családban volt egy olyan szokás hogy mikor valaki betölti a 6. születésnapját akkor egy kölyök sárkányt kap ajándékba amit aztán ő nevel. Nálam is így volt, a sárkányom Dréknek neveztem el. Utána a bátyám segített edzeni. Majd 9 éves koromban eltűnt és a szüleimet ez hidegen hagyta. Persze ez engem nagyon bántott. Rá egy évre én is elmentem, fogtam apám kardját, íját és Drék hátán elrepültem. Utána útonálló lettem és a bátyám nyomait kerestem hogy megtaláljam őt. A Shurikeneket, a lándzsát és a páncélt az ellenfeleimtől szereztem. Mikor 20 éves voltam jött egy másik Drakojan az úton, úgy terveztem őt is kifosztom, de mikor harcra került a sor könnyedén legyőzött. Kiderült hogy az ismeretlen apám egy régi ismerőse, akit azzal bíztak meg hogy engem és a bátyám felkeresse és haza vigye mert a szüleink meghaltak és mi voltunk az örökösök. Engem az örökség hidegen hagyott, csak azért mentem vissza hogy találkozzak a testvéremmel. De őt nem találták meg, így a családom minden vagyona az enyém lett. Viszont a bátyám utáni keresést nem adtam fel és továbbra is kutattam utána. Közben nagyon erős ellenfelekre is akadtam és volt hogy csak a szerencsének köszönhettem az életem ezért elkezdtem edzeni is. 23 évesen épp egy küldetést teljesítettem mikor meghallottam a bátyám nevét. Rögtön elfelejtettem a feladatom és odamentem az emberhez kérdezősködni.
-Mit mondott az előbb?
-Parancsol?
-Az előbb nem azt mondta hogy Joe Drákon Hisurban van?
-De, de mi köze magának hozzá?
Annyira boldog voltam hogy válaszolni is elfelejtettem. Felültem Drék hátára és Hisur felé vettem az irányt. Mikor odaértem kicsit kutakodtam és rátaláltam a bátyámra.
-Joe!- Látszott rajta a meglepődöttség hogy ott lát engem.
-Surá, te vagy az?
-Én. Miért mentél el akkor? Mit csináltál a 12 év alatt míg nem láttalak? Honnan ismert az az ember aki megmondta hogy hol vagy? Mit csinálsz egyáltalán itt? Annyi kérdésem van. A szüleink pedig meghaltak. Gyere haza!
-Tudom hogy meghaltak, de nem megyek vissza.
Utána egy erős ütést éreztem a hasamon és elájultam. Mikor felébredtem Dragonia kapuja előtt feküdtem. Viszont ez nem tántorított el afelől hogy megtaláljam a bátyám és még ma is keresem őt.