Az idő tornya

Hozzászólások száma : 137 Join date : 2010. Jun. 27.

~Élj! ~ hallotta valahonnan távolról a hangot Sam, mely egyre jobban megközelítette őt a sötétségben. ~ Élj! ~
Mintha egy árny suhant volna el mellette, majd felkapta őt a magasba.
- Ki az? - kérdezte monoton hangon, mintha nem is az ő hangján szólalt volna meg. Hirtelen erős fény támadt.

Sam megmozgatta a kezeit, majd lassan pislogni kezdett. Mintha csak most ébredezne, dörzsölgetni kezdte szemei, majd váratlanul felült.
- Mi az ég? - kérdezte... - Miért fekszek a földön? Mi történt?
Gondolkodni kezdett. Lassan peregtek le előtte az események. Mera... Tőr... seb... halál...
Kezét a szívéhez kapta, majd óvatosan lenézett. Még mindig ott tátongott a seb. De a tőr sehol.
-Nem lehet... de... én... meg kellett volna... miért élek? - csodálkozott el.
Lassan körbenézett. Sehol sem látott senkit se. Vagyis de, egy testet a földön feküdni. Jobban megfigyelve ez Assadar volt.
- ASSADAAAAAAAR!!! - kiáltott fel, majd felpattant és odarohant hozzá. - Ne hogy... Mera! Ezért megöllek! Ha őt is... Assadar! ... - nézett rá szomorúan... Csak nézte és nézte és nézte, mire eszébe jutott hogy meg kéne néznie a pulzusát is. Ujjait a nyakához tapasztotta. Nagy nehezen de kitapasztalta az ütőerét.
-Hu... ! - könnyebbült meg.
~ De attól még Megölöm MERÁT ~ gondolkodott el, majd Assadar mellé huppant és várta, hogy felébredjen.

Tárgy: Re: Az idő tornya Kedd Május 08, 2012 1:05 pm

Még megvártam, míg a félvér felébred, aztán hátat fordítottam, s követtem fajtársamat. Sejtettem, vagyis már tudtam, hogy mit akar tenni. Meg kell találnia egy angyalt... hmmm... elgondolkoztam azon, hogy milyen angyalt is kereshet egy sötételf, s egyáltalán mi a célja vele? Megölni? De szerintem nem ez az egyetlen, amiért egy angyalt keres. Valami cél biztosan hajtja, ha meg akar találni egy angyalt. Az minden bizonnyal nem egy egyszerű angyal lehet.
Követtem, de hátra is pillantottam, mert éreztem a félvérből kiáramló dühöt. De ezen csak cinkosan elmosolyodtam.
- Úgy érzem, ez a tett még visszafordulhat rád. A kis nebuló elszánta magát, de ez már nem az én rezortom. Ahogy elnézlek, ez sem izgat különösképp, csak egy cél hajt...egy számodra nemes cél. C-c.. szegény, szegény angyalok. - mondom fennhangon, ugyanis engem sem érdekel az angyalok sorsa. Nem mintha valaha számíthattunk volna rájuk, bár a sötételfek sose számíthatnak rájuk. Mi vagyunk az egyetlen faj, aki a kettő között lebeg, vagy az árnyak oldalán, vagy a fényben, de megbújva. Nekünk nincsenek angyalok, nincsenek glóriák, nincsenek szárnyak, nincs őr, aki megvédjen a csapásoktól. Itt mi magunk vagyunk... Angyalok nincsenek.

Hozzászólások száma : 14 Join date : 2010. Nov. 13.

*Hm, gondolhattam volna * - hajolt az óriási asztal fölé Rowan. Az asztalon porszemcsék kavarogtak, keze felette volt. Szeme előtt a lent történő dolgok lebegtek. Pontosabban, nem képek, hanem hangok, illatok formájában. Tudta, hogy lent kik vannak, s köztük volt az előző lány-démon, és az ember.
*Hm, két új tag is megjelent... sötételfek....* - elmosolyodott. Hogy ezek milyen pesszimisták! Bár igaza van az egyiknek. Tényleg nincs olyan őrült angyal aki egy magányos, gonosz lényt is őrizne. Esetleg egy bukott angyal megtenné, de szerintem még olyan sincs.
Felegyenesedett. Elindult kifelé a szobából. Nem hagyhatta, hogy rögtön itt találják. Az végzetes lenne a világra... Elvégre itt tárolják a kincset, és a kulcsot a kapuhoz.
Ahogy kilépett a szobából az ajtó zuhatagként leomlott mögötte, s csak a csupasz fal maradt meg.
Szárnyait kitárva magasabb szintre repült. A legmagasabb pontra, ahol még a környezet segíthet neki: homokszobába.

Tárgy: Re: Az idő tornya Hétf. Júl. 16, 2012 7:07 am

// Váágjunk bele az élvezetekbe:D Mit szólsz Szandi? //

"Mera! ezért megöllek!" ... Hmp... Buta kölyök... dobálózik a szavakkal, de nincs tisztában a jelentésével...Az ő fejével és szívével képtelen lenne szándékosan ölni... Főleg ha eszébe jutnának az emlékek... Nem úgy mint én...
Kicsit elszomorít a dolog. Bár tudtam, - bár inkább sejtettem? - hogy vissza tudja hozni Neferet Samet, de képes voltam megölni őt. De mindegy is, most a küldetésre kell koncentrálni.
Hallottam magam mögött a lépteket. Az papnő követett engem. Remek. A társ már megvan, már csak az angyal kell. De merre van? Könnyebb lenne úgy, ha odateleportálnék ahol ő van, és akkor a lépcsőzés is meg lenne oldva. Ja... Csakhogy Neferettel addig mit kezdek?...
Hátrapillantottam rá, majd megérintettem a vállát, aztán lehunytam a szemem. Magam elé képzeltem az angyalt. Még szerencse, hogy Duran pontos leírást adott róla... Pillanatokon belül abban a teremben voltam, amelyikben ő állt. Körülpillantottam. Homok... Mindenhol homok volt. De hol van ez? Melyik terem? Bár mindegy is... A körülmények kedvezők, hisz ez az erősségem, bár van egy olyan érzésem, hogy neki is, különben nem itt lenne.
- Nos, "Társam", mit szólsz? Belevágunk? - vigyorogtam a sötételfre, majd lassan előhúztam a csontszablyámat. Imádtam ezzel harcolni.

Tárgy: Re: Az idő tornya Pént. Szept. 07, 2012 8:50 pm

Nem tudtam, hogy pontosan merre tartunk, vagy legalábbis hol akarunk kilyukadni. Mindenesetre csak annyit vettem észre a végén, hogy egy kéz hozzám ér, ez pedig Mera volt. Ennyiben volt szerencsém, hogy ő tudta, hogyan néz ki az angyal, akit keresünk, mert különben én nem tudtam volna egyedül oda teleportálni. Maximum már csak akkor, amikor Mera ott van a tett színhelyén. Persze ha tudnám, hova kell mennem, én is elteleportálnék... Mera után is akár, de nem szeretek lemaradni a legjobb dolgokról.
Ahogy elhagytuk a helyszínt, egy újabb színtéren találtam magam. Körbenéztem, mindenhol homok. Ebből következtettem, hogy az, akit keresünk, valószínűleg bír a homokkal. Az annyira nem nagy szám, bár ha homokból van a teste, az kicsit nehéz dolog lesz... de az csak egy kisebb hátrány, ha az embernek nincs igazán teste, mert ha van lelke, akkor meg lehet ölni... ha ez a szándék. De amennyiben nem, le lehet gyengíteni is. Ha a teremtménynek van lelke, akkor már minden eldőlt. Olyan lény pedig kevés van, akinek nincs lelke.
Magamra pillantottam, már csak azért is, mert ekkor jutott eszembe, hogy nincs nálam a szablyám. De ez nem hátráltatott abban, hogy használhassam a képességeimet. Kezemen az ujjaim megfeszültek, mintha fognék valamit, s abban hirtelen egy árnynyaláb jelent meg, ami gyengén vibrált. Nem akartam, hogy villámnak tűnjön, vagy valami olyasminek, amit nem is használok. Elvégre ezzel csak a kardomat akarom helyettesíteni. Olykor még hasznosabb is, mert olyan fájdalmat tud okozni, amelyet nem sokan bírnak elviselni. Mondhatnám, hogy átéli a kínok kínját. De ha bír vele, akkor nagy lelki erővel állok szemben. Bár beszélhetnék arról, hogy az én testemben két lélek van, bár félig egyesülten... szerencsémre az egyik lelkem megtanult uralkodni a másik felett, habár olykor nem tudom, mit cselekszem. De ez így jó nekem. És jó másoknak is, akiknek háborút tudok nyerni.
És remélem, jó lesz Merának is, hogy itt vagyok a segítségére... csak vártam.

Hozzászólások száma : 14 Join date : 2010. Nov. 13.

Rowan a két elfre nézett. Valahogy sejtette, hogy idetalálnak, bár arra kevésbé gondolt, hogy teleportálni fognak. Hiszen senki nem tudhatja, hogy milyen a torony belülről, csak aki ide betette már a lábát, s valljuk be, olyan kevés van. Csak a felsőbb rendű angyalok tudhatták.
Nézte, ahogy az egyik kardot húz, másik meg valami pengeszerűséget idézett árnyból. Pontosítsunk, egy árnynyalábot.
*Hm, érdekes... * - gondolta, mialatt figyelte, hogy mit csinálnak. Pár másodpercet várt, legalább addig, míg az egyik megindul felé, majd csapott egyet a szárnyával, mire sűrű porfelhő kerekedett, ezzel rontva a látásviszonyokat. Bár nem mintha neki szüksége lenne a szemére, hiszen úgysem lát semmit. Az érzékeire hagyatkozik, mint mindig. Jobb kezét felemelte, mire a földből a kezek nyúlt ki a homokból, s megragadta a lábszárukat. Majd kezét lentebb engedve a kéz elkezdte lefelé húzni. Ezalatt a másik kezével suhintott egyet, s a homok hullámozni kezdett.
Terepszemlélet. Elvégre fel kell mérni az ellenfél erejét, s ez kezdésnek elég is.

Tárgy: Re: Az idő tornya Vas. Márc. 03, 2013 2:06 pm

// Bocska nincs ihletem :/ Majd a köv. többet irok //

Hm... Érdekes. Árnyból kard? Ezt meg kell tanulnom, persze csak miután befejeztem a küldetést és megszereztem az én kis... hm.... "ajándékomat" Durantól. Már alig várom! *-* De jó lesz majd! De térjünk vissza a csatára. Éreztem, hogy a talpam alatt megmozdul a főld. Hullámozni kezdett. Ahogy sejtettem. Az angyalka erőssege a homok. Heh, majd meglátjuk hogy ki az erősebb ezen a téren. Elvigyorodtam. Bár látni nem teljesen láttam őt, de hallottam - elviekben igen jó fülei vannak az elfeknek - így csak arra kellett várnom, hogy megmozduljon. Nem is kellett sokat várnom, egy kézmozdulás és teleporttal ott is termettem mellette. Szablyámat magasba emeltem és felé suhintottam.

Tárgy: Re: Az idő tornya Vas. Márc. 03, 2013 7:39 pm

//Ideje volt már, asszony! Very Happy

Már lassacskán hozni kellene az angyalokat is.//

Ahogy gondoltam, megingott alattunk a talaj. Egy időre fölbe gyökerezett a lábam, de csak azért, mert hagytam, hogy ez történjen, s ebben a pillanatban egy kaján vigyor jelent meg az arcomon. Amikor már éreztem, hogy Mera nincs a közelemben, hanem eltűnt valahova máshová, én is elteleportáltam, ám nem az ő közelébe. Egyelőre nem tudtam, hogy mi a szándéka.
~Megölni szeretnéd, vagy csupán harcképtelenné tenni?~ - ugyanis tudtam, hogy akivel dolgunk van, az az idő angyala. S tudom, hogyha megöli, akkor teljesen vége, de életben csak nem akarja tartani úgy, hogy a képességével együtt, hiszen az idő angyala vissza is hozhatja az időt, akkor pedig megint kezdhetjük elölről.
~Tehát, mi a szándékod vele? Megfosztani a képességétől? Mert akkor elárulhatnád, hogy hogyan akarod.~ - szólalok meg a fejében. Ötleteim viszont nekem is vannak: ha már engem is átokkal sújtottak, akkor én miért ne sújthatnék átokkal valakit? Egyébként is sötét papnő voltam, aki ért az átkokhoz, akármilyenről is legyen szó, másrészről a sötételfek jók az átokszórásban... harmadrészről már sokkal erősebb vagyok, hogy eléggé ütőképes is legyen ez az átok. Csak ki kell találni, hogy mi legyen a következő lépés. Addig ez esetben nem teszek semmit, csak fedezem Merát, ha bármi történne.

» Az idő tornya