Vasútállomás

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

Silp csak nézte a lányt, aki nem messze hevert tőle. Nem tudta, mennyi ideje állhatott ott, ökölbe szorított kézben, csak arra eszmélt fel, hogy As kiabál vele.
- Mi? - kérdezett vissza zavartan. Nem tudta felfogni, hogy mit ordítozik vele. Egyre csak azon járt az agya, hogy miért nem ütött vissza. Pedig látta, hogy támadott. Nézte, hogy rohan felé a lány, s látta a madarat, aki bús éneket dúdolt. Eleinte azt gondolta, hogy talán megérdemelné ő is ugyan ezt, mint amit ő adott.
* Nehogy már amiatt a lány miatt legyen lelkifurdalásod, aki majdnem kiirtotta a néped! * - szólalt meg benne a hang. Még épp időben, mert már a kard elég közel volt a nyakához. Gyorsan arrébb lépett, majd félreütötte a kardját. Ezek után megragadta a lány csuklóját, és lefelé tartotta, hogy a karddal ne tudja megsebezni.
- Hm, angyalhoz képest, elég hamar elveszted a fejed. - mosolygott rá.
* Ez a lány még veszélyes is lehetne * - komorodott el, majd szétnézett a társaságon. Egy újabb tagot ismert fel, méghozzá egy nőt.
* Hmmm, ezek aztán gyorsan szaporodnak. * - végigmérte, majd szemét újra Asre emelte.
- Gyógyítsd meg a te kis álszent barátnődet. - húzta magával, majd megállt Sam mellett, s elengedte Asrinat.
* Ha megtámadna.... * - gondolta, s kardjára tette a kezét.

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

As meglepődött, hogy milyen gyorsan reagált Silp a támadására. Persze, eléggé furcsa volt, hogy csak akkor védekezett, mikor már ő közel volt. Pedig már az elején támadhatott volna.
- Ez fáj. - szisszent fel, mikor az elf lefogta a csuklójánál.
- Ó, megmutatom, neked, hogy mennyire eltudom veszteni a fejemet. - Karddal a kezében megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült. Csak még jobban fájni kezdett a keze. Így hát eltüntette a kardját.
* Csak eresszen el. * - gondolta.
- Nem kellett volna húzni, tudok menni! - motyogta. - És Sam nem is álszent!
As csak arra várt, hogy elengedjék, fogta magát és sípcsonton rúgta a férfit.
- Nesze neked. - mondta, majd kiöltötte rá a nyelvét.

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

- Ja, nem kellett volna, de akkor te lehet nem is jöttél volna, hanem, hátba támadtál volna, nem igaz angyalom? - nézett rá kíváncsian.
- Óh, dehogynem álszent. Minden démon egyforma.- válaszolt rá határozottan, és gúnyosan. Miután ezeket kimondta, fájdalmat érzett a lábában.
* Basszus! Most a fejét vegyem, vagy legyek kicsit gyengébb? * - kérdezte magától fájdalmak közepette. Az utóbbit választotta.
- Te...! - megragadta a lányt hajánál fogva, s közelebb rántotta magához. Elővette a kardját, s a nyakához szegezte.
* De nem szeretem az ilyet. * - gondolta.
- Most legyen nagy a szád, kislány. - mosolygott rá gúnyosan.

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

* Hm, ahhoz képest vág az esze, bár nem csoda, ha fajilag nézzük, nem is csoda. * - gondolta, majd visszafordult Sam felé. Ám ekkor érezte, hogy valaki megragadja a hájánál.
- A fene esne ebbe az átkozott hosszú hajba! - gondolta, majd érezte, hogy nekiszegeződik egy kard. Jobban mondva a nyakának. Kezeivel megpróbálta magát kiszabadítani, de nem sok sikerrel.
- Csak nem meg akarsz ölni? - kérdezte gúnyosan.
- Mellesleg vigyázz, nehogy az egyik kardom benned végezzen. - mondta negédesen. Aztán eszébe jutott Nix.
~ Nix! Támadj! ~ - küldte el gondolatát a madárhoz. Amint az megkapta, hatalmas tűz vette körül, majd miután az leapadt, egy hatalmas főnix jelent meg, a kicsi Nix helyett. Dühösen üvöltött egyet.
- Jut eszembe, ha már nagyszájúnak gondolsz... - mondta, majd megharapta az elf kardot tartó karját.

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

- Szerintem az egyik legszebb rajtad a gyönyörű hosszú vörös hajad. - súgta a fülébe, mikor a lány a haját szidta.
- Én sosem ölnélek meg, angyalkám. - vigyorgott rá. - És nem hiszem, hogy te meg engem akarsz megölni. Silp csodálkozva nézte a kicsi főnixet. Meglepte, mikor egy hatalmasabb lépett ki a tűzből, s dühösen ordítozik.
- Hat ez meg...?! - nézett a madárra, aztán érezte, hogy valami belekap a karjába. Jobban mondva As. Üvöltve engedte el, s a karjához kapott.
- Na nekem ebből a játékból elegem van. - Mondta mérgesen, majd elrakta a fegyverét, s elővette a nyilat.
- Nix - már ha te vagy - ugye nem bántanál engem, aki megmentette téged? - kérdezte tőle nyugalommal. Remélte, hogy beválik a terve, s a madár nem fogja megtámadni.

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

// Előre szólok csak azért engedek, hogy megtudjam mi sül ki ebből. //

As örömmel vette észre, hogy a madár a kedvéért felvette az igazi alakját. S az is örömöt szerzett neki, hogy Silp végre elengedte.
* Még hogy neki van elege? * - háborodott fel, de nem hangoztatta. Inkább hagyta, hogy Nix végezzen vele.
- Nem fog rád hallgatni, inkább készülj a halálodra. - nézett rá megvetően, ám a következő percekben nem történt semmi. Hátrafordult, és látta, hogy a madár nem mozdul.
~ Te meg mit csinálsz? Támadj! ~ - parancsolta neki, de ahelyett, hogy az elf felé csapott volna a csőrével, őt vette célba.
- Hé! Mit csinálsz? - nézett rá hitetlenkedve, miután elugrott a támadás elől. Az még jobban elképesztette, hogy Nix odasétált az elfhez, és megállt mellette.
- Na jó, ha te így, akkor én is. - mondta, majd megidézett két kardot, és neki rontott, ám a főnix ismét lecsapott.
~ Nix! most miért? ~ - kérdezte tőle, miután megállt vele szemben.
~ Mert megmentette az életemet. ~ - As szinte el sem hitte, hogy a főnix dallamos hangját hallja a fejében. As úgy gondolta, hogy eltünteti a kardjait.
~ oké, de most ezért véded? ~ - kérdezte, miközben keresztbe fonta a karját.
~ Én is védlek, mióta megmentettél, nem így van? ~ - kérdezte kicsit élesebben Nix. As felsóhajtott.
- Nixnek igaza van. - mormolta magának.

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

// Köszi, de lehet, hogy most emiatt utálni fogsz. //

- Óh, hidd el nem most kell rá készülnöm. - nevetett fel, majd elrakta a nyilat. Még jobban elfogta a nevetés, mikor Nix a saját gazdáját támadta meg.
- Úgy tűnik engem jobban szeret, mint téged. - vigyorgott Asre, mikor a főnix mellette megállt. Lassan felemelte a kezét, s megsimogatta, közben kirívóan nézett a lányra. Silp meg sem mozdult, mikor As támadásba lendült. Meghagyta Nixnek. Aztán kosszú csend következett. Legalábbis ő így érezte, mire a lány letette a fegyvert és durcáskodni kezdett.
* Hm, még így is aranyos. * - mérte végig.
- Óh, szóval igaza, hogy nem bánthatsz? - kérdezte vigyorogva.
- Ez esetben. - elindult felé, s megragadta a karját., majd közelebb húzta magához, s megcsókolta. Ez durvább és mégis szenvedélyesebb volt, mint az első.
- Ez kárpótol az elkövetkező támadásaidért. - súgta a fülébe, majd ölbe kapta, s elindult vele a temető felé.

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

* Még, hogy jobban szereti! Én voltam az, aki megmentette a halál szakadékából! * - mérgelődött, s ránézett a "szerelmesekre."
* Azok a szemek! Elegem van belőle! Mintha csak azt üzenné, hogy ő most már az enyém! * - mérgében topogni kezdett. Újra csak felsóhajtott.
- Óh, nem abban van igaza, te...te ...te elkényeztetett majom! - kiáltotta felé, de kicsit megijedt, mikor az felé jött. De nem csak ő, vele együtt mozgott Nix is.
* Ó! Nem igaz! Számított rá, ugye? Hogy az a .... direkt csinálja! * - szidta magában. Észre sem vette, hogy Silp meg állt előtte. Sőt! Megcsókolja! As tiltakozni akart, de nem tudott megmozdulni. El akarta lökni magától, de Silp lefogta a kezét. Aztán furcsa érzés fogta el. Hozzá akart simulni, s meg is tette, mint azt, hogy viszonozta a csókot.
Aztán mindennek vége szakadt. Úgy érezte, hogy forog vele a világ, s nem akar megállni. Az érzés növekedett benne, mikor Silp felkapta, s elindul vele.
Már egy ideje mentek, mikor eszébe jutott, hogy ki is tartja a kezében.
- Tegyél le! - kapálódzott.

Nix megállt egy helyben, mikor Silp felkapta a "gazdáját"
Várt, s mikor meghallotta, hogy As kiabál, felrepült, s ezalatt visszaváltozott az "eredeti" méretébe. Silp mellé repült, s úgy ment velük tovább.

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

- Már azt hittem, hogy tényleg elkábultál a csóktól. - nevette el magát, majd a lányra nézett.
- De nem teszlek le, mert akkor hogy viszlek el Matthez? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Elvégre te vagy az angyala, csak te annyira le voltál foglalva magaddal meg a démonnal, hogy észre sem vetted, hogy elment. - a démon szót szánt szándékkal jobban megnyomta. Oldalra pillantott, s látta, hogy Nix mellette repül, ismét kisebb mérettel. Silp rámosolygott, de aztán megállt.
Zajokat hallott. Hirtelen banditák ugrottak elő a bokrokból, s fegyverrel a kezükben.
- Nix, vigyázz rá. - mondta, majd letette a még mindig kapálózó lányt. REmélte, hogy nem fut, de rábízta Nixre.
Ezek után már csak a banditákkal foglalkozott.

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

Asnek tényleg be kellett látnia, hogy tényleg elfeledkezett a védencéről. Sóhajtva megadta magát. Percekkel később banditák jöttek. Silp letette, s Nixre bízta.
* Ez most komoly? * - nézett rá kikerekedett szemekkel, de Silp a banditákkal volt elfoglalva.
* Na igen, ez most komoly. * - gondolta, majd hallotta, hogy valaki elsuhan mellette.
* Az egyik! * - gondolta, s előrántotta a kardját. ÁM hirtelen Nix jelent meg előtte, s felfogta a kard csapást. As megrettent, mert látta, hogy lezuhan, s vérzik. Idegből leszúrta azt, majd letérdelt a madárhoz, s elkezdte gyógyítani. Már percek óta csinálta, de csak lassan gyógyult, mint akkor, mint mikor megmentette.
Észre sem vette, hogy valaki mögé oson, csak akkor, mikor megvágta a karját, majd a szárnyát vette célba. As az egyik kezével arrébb lökte, de nem számított arra, hogy ismét megvágják. Ezúttal az oldalánál. De nem akarta, ott hagyni, a madarát, hisz akkor meghalhat. Így is sok vért vesztett. De elfelejtette, hogy ha nem törődik azzal, hogy hányszor vágják meg, abba ő is bele halhat.
Érezte, hogy kezd zsongani a feje, s elnehezül a pillája. Hirtelen, sötétség borult rá, s a földre zuhant, miközben - furcsa mód - a kezéből tovább áradt a gyógyító fény.

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2010. Aug. 11.

Silp már többet is leterített. Ám volt egy ami ügyesebbnek bizonyult a többinél, s elfutott. Azt hitte, hogy elmenekült, de hallotta, hogy távolabb a kard hangját, amint a húsba váj. Ijedten fordult, meg, s látta, hogy az afickó épp most terítette le Nixet. Kicsit nyugtalan lett, de látta, hogy As megöli. Így nyugodt lélekkel fordult vissza, hogy a maradék is m S így a többit vette kezelésbe, mikor velük is végzett, s hátrafordult, hogy Ashez visszamenjen. Ahelyett, hogy egy épségben lévő lányt látott volna, látta, hogy az aki Nixet megsebesítette, most Ast vagdossa. Pár másodperc alatt ott termett,s kiütötte azt az alakot, aki a fának ütközött. Majd Silp ott termett mellette, s a hasába szúrta a kardot, majd kirántotta, s levágta mindkét karját.

Silp a lány mellé guggolt, s csodálkozva nézett rá. Fény áradt a kezéből, s körbeölelte Nixet. Silp leült melléjük, s várt. Nem tudta hogy hány óra telt el, mire megmozdult a főnix, de örült, hogy ő meggyógyult. Nem úgy mint az angyal. Asrina még mindig eszméletlen volt. Silpnek döntenie kellett, hogy vagy visszaviszi, vagy elviszi. Nos, ő önző módon úgy döntött, hogy elviszi. Méghozzá Matthez. Így hát óvatosan felemelt a lányt, s elindult vele. A főnix fáradt szárnycsapkodással rászállt a vállára, de onnan az ölében lévő lányra csúszott, s ott elbóbiskolt.

( folyt a temetőnél )

Hozzászólások száma : 3 Join date : 2010. Aug. 17.

-Látom nem az udvariasságotokról vagytok híresek, de nagyon jó komédiások vagytok.
Nashua felállt és nézte az Elfet miként bánik a lányokkal. Majd a lányokhoz fordúlt.
-Ne mondjátok már hogy ti ezt tűritek. Az én eddigi életemben nem volt még ilyen férfi aki egy hölgyel ezt merné tenné. álljatok ki magatokért.
Majd várta a többiek reagálását.

Hozzászólások száma : 137 Join date : 2010. Jun. 27.

// Am, ha feltűnt volna, az angyal le volt foglalva az elffel, s emellett én ki voltam ütve, meg Deiree hol van, hol nincs. //

Sam kinyitotta a szemét. Még mindig lüktetett ott, ahol az ütés érte. Felült, majd lassan körbenézett.
- Hol van? - kérdezte, s csak akkor esett le neki, hogy egy új arcot is látott.
- Te ki vagy? - kérdezte óvatosan. - De mindegy is. Nem láttad, merre ment az elf?
Támolyogva felállt, s várta, hogy választ kapjon.
- As, megtudnál gyógyítani? - kérdezte halkan. Furcsa volt neki, hogy amíg ki volt ütve, na de meddig, nem volt meggyógyítva.
* Várjunk csak * - nézett körbe még egyszer. - * Hol van As ? *
- Te lány! - fordult az "újonc" felé.
- Nem láttad az angyalt?

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

- Engem keresel? - kérdezte As. Épp a végszóra jött vissza. Odasétált Samhez, s szemügyre vette az arcát.
- Biztos fáj. - mondta, majd rámosolygott. Felemelte a kezét, s elkezdte gyógyítani.
- Na, közben kérdezek jó? -komorodott el az arca.
- Honnan ismered ezt a mitugrász elfet? Miért ütött ki? És a francba vele, miért is mondja, hogy olyan vagy mint a legtöbb démon? - hát igen. Ast égette a kíváncsiság. Egyszerűen nem tudott semmit. És ez zavarta.
- Szóval, hallgatlak.

Tárgy: Re: Vasútállomás Kedd Aug. 24, 2010 9:56 pm

Ree végig csak figyelte az eseményeket, nem akart beavatkozni, mert úgy gondolta, ez nem az ő dolga. Oldják meg most egyedül, semmi kedve sincs egy újabb ostoba ügybe belekeveredni. Viszont az elf viselkedése kissé idegesítette, mivel az elfekről Saloniron úgy lehet hallani a híreket, hogy békés nép, kedvesek, tisztelettudóak, nem pedig ilyen hetykék. Szóval végignézte az előadást, viszont az még mindig nem esett le neki sem, hogy Sam honnan ismeri ezt a fickót, és... miért is engedte magát megütni. Végül jött egy másik csaj is. Ki tudja, hogy ki. Ez sem érdekelte különösebben, mert nem azt figyelte, hogy kik érkeznek még ide, hanem mélyen belevásta magát a gondolataiba. Próbált valami okosat kieszelni, de ezzel nem sokra ment. Végül hirtelen felgyorsultak az események, az egyik pillanatban még mindenki itt volt, aztán eltűntek a helyszínről. Viszont Ree itt maradt, ahogyan Sam is. Szóval... most az ő felelőssége volt, hogy annak ellenére is, hogy Sam tud magára vigyázni, vigyázzon rá ő is. Így sárkányát hátrahagyva odabandukolt a lányhoz, s lehajolt hozzá.
- Jól vagy? - hát, nem volt egy amolyan anyáskodó, de ha oda kerülne a sor, akkor mindenképpen megállná a helyét. Amúgy is inkább Darg volt mindig az, akit babusgatni kellett, még mindig olyan hatalmas sárkány létére, mint egy bébi. De ez a kérdés elég is volt, Ree máris feltápászkodott ebből a hajolgatásból, s gondolkodni kezdett. Erő.
*Gyakorolnom kellene... itt az idő végre, hogy egy igazi elemi mágus legyek. Elvégre annyi mindent nem tudok még, ha varázsolni kell, akkor a nagy részét Darg végzi el helyettem, én pedig a harci technikámra támaszkodok, vagy pár varázslatomra. De... most kispécizem akkor is. Ha egy elemre koncentrálok csak, akkor azt előbb-utóbb az uralmam alá hajtom, s nem kell varázslatokat tanulnom, bármit tehetek azon elemmel. Igen, ezt fogom tenni. Viszont ehhez hónapok kellenek. Ami azt illeti, egy elemhez kell csak fél év, hogy véglegesen ki tudjam dolgozni. De ha gyors vagyok, és segítségem is van hozzá, akkor... elég lesz 3-4 hónap egy elemre. Így megleszek másfél év alatt, maximum 2 év alatt mindegyikkel. És akkor végre... megtehetem azt, amit már eddig is meg kellett volna tennem.* - talán túl mélyen gondolkodott, mert azt sem vette igazán észre, hogy Asrina megérkezett.
- Szóval... túlélted... megmenekültél, vagy valami olyasmi. Igazság szerint nem igazán tetszett nekem az az elf fickó. Saloniron általában az elfek kedvesek, békések, és illemtudóak, nem ilyen pimaszak. Ez pedig már túl drámai volt, s rájátszott. - Ree még nem tudta, hogy fejezze ki magát, de talán ez elég érthető volt mindenki számára. Meg amúgy is... szerinte a többiek szerint is így van. De most nem késlekedhet. Minél hamarabb fejlődnie kell.
- De most, ha megbocsátotok, lelépnék. Legalább 2 évig híremet sem fogjátok hallani... edzem magam, amolyan kiképzést tartok. Ha valaki mégis megkeresne, Ellowaelben leszek, a "veszélyek szigetén". Néha jól esik, ha valaki besegít. - szólt egy kacsintás közepette, majd hátat fordított, felült a sárkányára, intett egyet a többieknek, s fel is szállt a levegőbe. Sárkánya csak úgy hasította a felhőket... majd végül egy aprócska folt maradt látható, s kevés időn belül már semmi...

//Kösz, skacok, de megyek fejlesztem magam!//

Hozzászólások száma : 54 Join date : 2010. May. 21.

Asrina Deireere nézett. Épp hogy befejezte a gyógyítást Samen, majd kissé komor arccal válaszolt.
- Ja, túléltem. Már ha ezt annak lehetne nevezni. - mutatott magára. Leült a földre majd elkezdte magát is gyógyítani.
- Elhiheted nekem sem volt valami szimpi csávó. - mormolta, miközben szedte lefele magáról a kötéseket.
* Hm, 2 évig? * - nézett fel csodálkozással a szemében As.
- Ellowael? Nos én nem igen mászkálnék arra, de lehet hogy egyszer bekukkantok hozzád, s megnézem hogy egyben vagy e még... - vigyorgott el, de a szeme az komor maradt. Aztán nézte hogy száll el Draggal.
-Te, Sam! Ő amolyan anyuka neked? - nézett a nem messze álló démonlányra.
- Mert tudod igazán aranyosak voltatok együtt, mikor te megölelted. Amolyan idilli képet alkottatok. - mosolygott rá, majd felállt. Bár még nem gyógyította be minden sebét, de a szárnyát legalább sikerült.

» Központi vasútállomás