Hajdan  ember  alakot  öltött  lelkem . Látszatra olyan voltam, mint a legtöbb halandó nő törékeny , gyönge és szép . Ébenfekete derékig érő göndör fürtök azúrkék szemekkel, hm de rég is volt . Habfehér testem ma már vastag fehér szőrzet borítja itt –ott türkiz csíkokkal. Kissé giccses , de megszoktam már . Első pillantásra átlagos farkasnak nézek ki , de fajtámat tekintve különlegesnek tartom magam, hisz Twilight-Wolf vagyok. Persze mint minden fajtársamnak nekem is van egy különleges ismertető jelem: „pentagram”, ami a homlokomon ékeskedik. Ez a szimbólum különböztet meg a falkám béliektől. Megjelenésemre különös képen nagy figyelmet fordítok még farkasként is.  Kecses és halk járásom van.  Bársonyos, selymes tapintású bundám szinte messzire ragyog holdfényes éjszakákon, amikor a sötét fenyveseket járom.

Jellem: Belsőre arrogáns, magabiztos, céltudatos,hideg, számító, manipulatív, makacs, akaratos, könnyűvérű, önző és hazug. „A gonoszság megtestesítője „ így is nevezhetném egykori önmagam , de az évek során a sok gonosz és aljas cselekedeteimért most rútul megfizetek.  Az évek során változtam  persze nem sokat , de farkassá válásom óta : kedves, barátkozós és segítő kész lettem . Bárkin segítek, akin csak tudok, és persze akarok.

Hol is kezdjem kusza és zűrzavaros történetem ?  Talán az elejétől .
    Vannak akik demonnak születtek vagy csak azzá váltak, na én az utóbbi vagyok. Nem voltam mindig gonosz kezdetben ártatlan, nemes szívű jó lelkű lány voltam, de mindig vonzott a sötétség.  A sötétség iránti vágy oly elhatalmasodott lelkem fölött, hogy egyre több és több gonosz dolgot vittem véghez. Ezek a rossz dolgok valakinek szemet szúrtak, akit csak Choor néven emlegetnek.  Choortól származtatom demoni mivoltom.
Régmúlt idők gyermeke vagyok mikor még a jó és a rossz viaskodott egymással Salonir fölött.
Háború tört ki jó és rossz között mely 17 keserves éjszakán keresztül tombolt áldozatokat hagyva maga után. Gonoszt terveiben minden teremtményét belevont, akit csak tudott maga mellé állított. Choor hatalomvágya felemésztette őt s ezzel vesztébe rohant. Halála a gonosz hatalmának meggyengüléséhez vezetett. Lassan a fény győzedelmeskedett a sötétség fölött.  De Choor nem halt meg teljesen lelke visszajárt még, hogy segítse kegyetlen feleségét.
        Choor után   Frau vette át a helyét és próbálta befejezni azt, amit férje elkezdett. Létrehozott egy erősebb sereget s elpusztította az összes eddigi teremtett lényt ,akit nem tartott elég erősnek a közelgő háborúra.  A gyengék kihulltak és megszülettek „ Frau gyermekei”.
Újabb ostromok s háborúk voltak kilátásban ennek következménye az volt, hogy Crion elárulta anyját és a fény eluralkodott, megszűntek a harcok s győzedelmeskedett a jó.
 A sötétség szolgái szanaszét szóródva bolyognak a világban a mai napig reménykedve, hogy megbosszulhatják az árulást, ami úrnőjük vérét oltotta.
Crion elleni merényletem meghiúsult a  fényszolgái elfogtak .Egy boszorkánymesternél raboskodtam néhány  lidérccel .  Át  szerettek volna adni Crionnak , de  nem tették . A boszorkánymester  úgy  döntött kiöli belőlem a gonosz parányi szikráját is.  Büntetés képen farkassá változtatott. Mondván: „Míg testedben az élet lángja lobog, szolgálod hűen a jót utolsó leheletnyi erőddel is oltalmazva a fény követőit jóvátéve a múltad.”
Jelen:
Luciana Estwick vagyok, de manapság mindenki Dazirának hív. Jelenleg vándor életet élek farkasként, egyedül.Nemrég elhagytam a falkát amiben eddig éltem. Ez az  élet eléggé érdekes számomra  tele van kalanddal és izgalommal. Ha farkastörvényeket nézzük  szigorú, kegyetlen világ rajzolódik ki szemünk előtt, ahol az erősebb az úr, s a gyengének nincs helye. A falka ahol éltem "mindenki egyért" elven működött, de az alfa-hím vadászok áldozata ként végezte és elkezdődtek a marakodások így jobbnak láttam tovább állni amúgy sem illettem közéjük. Mivel nem születtem igazi farkasnak értem s kommunikálni tudok a felsőbb rendű lényekkel , kik Salonir földjein élnek. Az átok mellyel megátkoztak , hogy farkasként éljem életem a nap erejéhez kötötték így minden alkonykor visszanyerem emberi alakom demoni erőmmel. Bár hatalmam korlátozva az átok által . Ez azt jelenti minél több gonoszság gyűlik lelkemben annál jobban eluralkodik felettem az átok hatalma, míg nem végleg elvesztem önmagam s farkassá válok.
Reménykedek abban hamarosan  jóvá teszem a múltam és megtörik az átok.