Angyallá lehet bárki, s születhet is azzá. Ők a fény megtestesítői, úgymond őrangyalok. Évezredekig elélnek, s ha úgy akarják, az az ember, akit védelmeznek, velük együtt élhet. Az angyalok a lidércek ellentétei. Ahová lépnek, virág terem léptük nyomán. Ők választják ki maguknak, hogy ki lesz az a személy, akit megtisztelnek védelmükkel. Eleinte nem jelennek meg nekik, hisz ha nem hisznek bennük, elhagyják az illetőt. Ha hisznek, előbb-utóbb megjelennek majd. Az angyalok mindig mosolyognak, s ha rossz dolgot látnak, megrettennek ugyan, de mindig segítik a jó emberek útját, s szembeszállnak a gonosszal. Hatalmas szárnyaik vannak, egész Saloniron ők a legszebbek. Már csak a nevetésük is gyógyító hatással tud lenni egy fájó szívre. Az angyalok sajátossága, hogy nincs szükségük varázserőre. Puszta hangjukkal – mely segélyhívás – képesek megmozgatni tárgyakat, s feltámasztani egy nem rég elhunyt személyt. Azonban az angyalok is csak egy esélyt adnak az újrakezdéshez, bármennyire is kedvesek. Az erősebbek máshogy néznek ki egy egyszerű angyalnál. Vannak, kik fénybe burkolóznak, vannak, kik a tűzbe, s vannak, kiknek aranysárgák szárnyaik. Olyanok is akadnak köztük, akik nem segítik az embereket úgy, mint az őrangyalok, hanem saját útjukat járják, de útjuk során egy-két jótettet hagynak maguk után. A vándorló angyalok több tapasztalatot szereznek vándorlásuk alatt, s varázserővel is bírnak. Némelyek teljesíteni tudnak egy kívánságot is, bár erre minden angyal képes, ha az elvárás nem túl nagy. Minden angyal rendelkezik gyógyító és öngyógyító képességgel. Emellett mindegyik születik egy sajátságok képességgel, amire csak ő képes. Ezek mellett még képesek telepátián át kommunikálni egymással. Minden angyalt fehér szárnyal teremtettek meg. Ezek viszont képesek befeketedni, ha valami rossz vagy gonosz dolgot hajtanak végre.